Ezek nem fényképek, hanem hangulatok – a Bertalan híd első napjai

Egyszer már mutattunk képeket az év elején indult Lechner Tudásközpont repertoárjából. Akkor egy az SZKV-nak tervezett épületegyüttesről volt szó, most pedig újabb gyöngyszemekkel bővült képtáruk.

A képeken a Bertalan, vagyis akkor még simán Északi Tisza-híd átadás előtti, de már szerkezetkész állapotú időszakát láthatjuk. Vagyis inkább ezen idők hangulatát. Ahogy a hatalmas, közel másfél kilométer hosszú acélhíd belefúródik a város életébe, és egy kicsit szürkébbé teszi azt. Ha nem is volt példátlan méreteket öltő a beruházás, mégis ritka volt bármi már akkor is, ami ekkora forrásokat mozgatott meg.

Ezek a fényképek pedig – bár az UVATERV dokumentáció céljára készítette – közelebb hozzák hozzánk azt az érzést, amit a híd felépítése kelthetett: a fellélegzést és félelmet. A város nagy részének megkönnyebülést hozott, míg a közvetlen szomszédoknak a hatalmas zajt és forgalmat jelentette, házaik értékének csökkenésével. Egy biztos: bár valószínűleg a Bertalan hídra kevesen mondták eddig, hogy szép, ezeken a felvételeken mégis van benne valami vonzó. A beton és a vas összhangja szépet alkot.

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 

A fotótárat itt éritek el. Remélhetőleg mihamarabb kerülnek fel újabb archív fotók.

Elképesztő képekkel bővült a Fortepan

Egy kicsit talán félrevezető a cím, hiszen bárhányszor frissül a Fortepan, mindig elképesztő képek kerülnek fel, ahogy most is: ismét fantasztikus fotókkal lett gazdagabb az archívum, ezúttal Szalay Zoltán hivatásos fényképész 1900 felvételét digitalizálták, mely gyűjteményben megtalálható jó pár szegedi kincs is, ezekből szemezgetünk most.

Szalay a Rádió Újság és a Tükör magazin munkatársaként vált ismertté hazai körökben, és többször készített Szegeden is fotókat tudósításokhoz, például az 1970-es árvízi mentésről.

 

1
A Csongrád gőzös rengeteg fürdőző társaságában 1964-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

2
Az előző képen háttérként, itt témaként megjelenő PICK gyár a Felső Tisza-parton, szintén 1964-ben. Több változás történt azóta a PICK háza táján: egyrészt 1972. és 1975. között felépül a Szabadkai úti komplexum, másrészről külsőleg teljesen megújul, és sárga lemezborítást kap a képen látható torony. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

3
Árvízi készültség a Kiskörút déli végénél, kilenc évvel az Árvízi emlékmű megépülte előtt, és kilencveneggyel a nagyárvíz után, tehát 1970-et írunk. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

4
A villanyoszlopok a mai napig állnak a körúton, hiába, a vassal nehezen bánik el az idő. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

5
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

Continue reading “Elképesztő képekkel bővült a Fortepan”

Így vonultunk május elsején

Május elsejét régóta ünnepeljük, van ilyenkor dobozos sör, virsli meg szétesős vidámpark a ligetben Felsővárosban, az Etelka soron. Most azonban nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy a rendszerváltás előtt milyen volt nem dolgozni egy napra.

 

18192988_1874768406081481_5485971365381290260_o.jpg
Vonulás a Rákosi Mátyás hídon 1952-ben, amikor még a villamos is összekötötte a két városrészt. Fotó: Régi Szeged / Facebook

 

31431334_1944002995634466_1067046661475270656_o.jpg
Munkások vonulnak a Vár utcában korhű, Amerika-ellenes szlogennel valamikor a vietnámi háború idején (1955-1975). Fotó: Régi Szeged / Facebook

 

17200961_1353936461316782_2540843699989429763_n.jpg
A kendergyár nagykörúti és Bakay utcai homlokzata a 70-es évek egyik majálisán. Fotó: Régi Szeged / Facebook

 

Continue reading “Így vonultunk május elsején”

Elég király központot terveztek az SZKV-nak 1975-ben

Pár napja startolt el a Lechner Tudásközpont új projektje, a Lechner Fotótár, ahol 1945. utáni meg- és meg nem valósult építkezések digitalizált anyaga található meg.

Gyűjteményükben összesen 300.000 felvétel található, ennek még csak egy részét tették fel, de folyamatosan bővítenek.

 

Szegedről egyelőre csak két képet találni, mindkettő az un. „A szegedi Közlekedési Vállalat Komplex forgalmi telepének makettje” címmel. A tervet, vagyis a felvételeken látható makettet az UVATERV készítette, több minden azonban nem derült ki róla. A sajtóban sincs említése, így aki tud valamit, ne tartsa magában! Sajnos még az sem derült ki, hogy hová tervezték a 12 emeletes toronnyal spékelt telephelyet, ahol egyszerre vannak trolik és villamosok.

94215
Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár

 

Continue reading “Elég király központot terveztek az SZKV-nak 1975-ben”

Az igazi, csőrös vasszörnyek

4

Sokan emlegetik a mai napig, hogy bezzeg régen még volt anyag a járművekben, persze nem véletlenül. Ma betekintést nyújtunk, mivel szállították a szenet, a malacot és a a benzint a szegediek a szocializmus éveiben, amikor még volt anyag a…

A Szegederen már esett szó a közlekedés eszközeiről: többször írtunk a villamosokról, de említést nyertek már a városlakók autói és kétkerekűi is. Az igazi, izom teherjárművekről azonban először esik szó.

 

A teherautók Magyarországon az 1910-es évek körül kezdtek elterjedni, hiszen az addig használt lovaskocsiknál jóval hatékonyabbak voltak.
Mivel egészen a második világháborúig a városok közötti szállítmányozás elsődleges formája a gyorsasága miatt addig verhetetlen vasút volt, a teherjárművek nem voltak valami nagyra termettek.
Az első nagyobb gépek a 40-es évek végén jelentek meg a vállalatoknál, jelentős részben a hadseregtől átvéve.

Mi itt vesszük fel a történetszálat: amikor a kisebbek már kezdtek kikopni az utakról, a nagyobbak pedig még csak a tervasztalon léteztek.

 

1
Egy 164-es ZIL a Püspök utcában talán a 60-es években. A képen látható egyszintes házakat a 70-es évek második felében bontották le, helyükre most épül társasház. Fotó: Régi Szeged / Facebook

 

 

2
Magyar és szovjet teherautók hasonló arányban fordultak elő a város gyakran macskaköves utcáin. Itt egy Csepel 350-es szállít valami mezőgazdasági gépet a Kossuth Lajos sugárút és a Nagykörút sarkán, ahol a következő képek is készültek. Fotó: Szeged régi fotói / Facebook

 

 

3
Fotó: Szeged régi fotói / Facebook

 

 

5
A tanyavilág nélkülözhetetlenje, egy Zetor 50-es traktor halad el pótkocsijával egy forgalomirányító rendőr mellett. Fotó: Szeged régi fotói / Facebook

 

Continue reading “Az igazi, csőrös vasszörnyek”

Itt egy hatalmas, 135 éves panorámakép Szegedről, és őrült jól mutat

panorama_1882
Kattintva elérhető nagyban is. Fotó: Fényírók és fényirdák Szegeden / Hungaricana

 

Találtam hét fotót, melyeket összeillesztve a fenti panoráma jön létre. Ez önmagában még talán nem olyan érdekes, ez a kép már fel-felbukkant a régi Szegeddel foglalkozó oldalak némelyikén, de azok mind elég gyenge minőségűek voltak, kivéve ezt.

 

| Ez a kor legértékesebb panorámafotója Szegedről.

A hozzáértőknek: közel 8000 pixel széles, ami nagy, úgyhogy vizsgáljuk is meg egy kicsit, megéri!

 

1
Az első felvételen látható a Stefánia 1. szám alatti épület, mögötte pedig a Milkó palota, melyeket épp építenek. A háttérben továbbá kivehető a vasúti híd, a Szerb templom és a Dóm építése miatt később lebontott Szent Demeter templom.

 

2
A második felvételen a Vár utca folytatása és a Postapalota látható. A távolban lévő torony a kép baloldalán az alsóvárosi templom.

 

A fotós nem más, mint Letzter Lázár, akiről már írtunk a Szegederen.

 

3
Harmadik kép: a Széchenyi tér vásárkor, baloldalt a Kiss Dávid palota.

 

4
A negyedik felvételen baloldalt a városháza. Előtérben a bíróság épülete.

 

Continue reading “Itt egy hatalmas, 135 éves panorámakép Szegedről, és őrült jól mutat”

Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről

Egészen elképesztő dolgokra bukkan néha az ember a Fortepanon. Legutóbb a szegedi vendéglátóiparról került fel pár remek fotó, jelenleg pedig Facebook oldalunkon posztolunk minden nap egy képet Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunk keretében. Ezúttal azonban valami egészen lehengerlőt találtunk a múlt-múlt századból.

Dabasi-Fromm Géza 1871-ben született Nagyváradon, ahol ügyvédnek tanult, időközben azonban elkezdett érdeklődni a fényképészet iránt is. 1894-ben nekiindult, hogy óriási országának különböző szegleteit megörökítse különleges fényképezőgépével, amivel sztereófotókat tudott készíteni. Ellátogatott több erdélyi faluba, majd Magyarország magja felé vette az irányt, ahol három gyönyörű városról maradtak fent képei. Az ország két legnagyobbjáról, Budapestről és Szegedről, valamint Veszprémről. Minket persze most a középső érdekel, úgyhogy nézzük csak, milyen volt városunk a 19. század végén 3D-s képeken!

 

 

1
A sztereókópia segítségével két, egymástól kicsit eltolt felvétel készül egy időben, melyeket az agyunk egymásba illeszt, és így térhatást kelt. A képen a közúti híd látható, háttérben a Tóth Péter palotával. Bár mai szemmel gyenge hatást nyújtanak a képek, mégis óriási értéket képviselnek, hiszen ezek segítségével tudjuk igazán elképzelni, milyen is volt az az időszak, amikor még az eredeti, 1883-ban épült hídon akár az út közepén is sétálhatott az ember. De a távolban az is megfigyelhető, hogy ekkor még baloldali közlekedés volt életben, amit csak 47 évvel később, Németország nyomására szüntettünk meg. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

2
Az ekkor még csak 8 éve újjáépített színház. Minden részletében érdemes elmerülni ezeknek a képeknek. Megfigyelhető a gyönyörű macskaköves út, az úr kezében tartott pálca, de a szemfülesek még azt is kiszúrhatják, hogy a színházról hiányzik még egy később ráépített emelet is. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

3
A korban valamennyi fényképész feljutott a városháza tornyába, hogy onnan örökítse meg a város messzebbi területeit, hiszen ekkoriban még ez volt a legmagasabb épület egészen Dorozsmáig. Látható, hogy piackor készült, de a távolban az 1905-ben lebontott Szent György templom is feltűnik. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

Continue reading “Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről”

Varázslatos udvart rejt egy kiskörúti bérház

Lepattogzott sárga falak, zöldre festett fa ajtók és ablakok, és mindent benőtt borostyán: bemutatjuk a belvárosi udvart, ahol 70 éve megállt az idő.

De először egy kis előtörténet. A századforduló környékén Szeged jóval kisebb kiterjedésű volt, mint manapság, így az ipartelepek, melyeket már akkor is divat volt a város peremére elhelyezni, a mai nagykörúttól nem estek messze. A körút mentén már több gyár és üzem is működött, mint a cipőgyár és a kenderfonógyár. Kisebb ipari célú épületek azonban bentebb, a kiskörút mentén is voltak.

Arról, hogy milyen volt a hangulata ezeknek az udvaroknak, sajnos nem maradt fent semmi, a következő képeken azonban megpróbáljuk a lehető legjobban átélni ezt. Lépjünk hát be a Tisza Lajos körút 21-es számú házába, és egyben 1940-be is, hiszen az egész udvarból már csak pár kantáros munkás és egy korabeli teherautó hiányzik.

 

1.jpg
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Varázslatos udvart rejt egy kiskörúti bérház”

Ezeket a fotókat nem lehet elfelejteni

43.jpg

Ki merem jelenteni: a városok múltjának kutatásában az évtized legnagyobb dolga a Fortepan, éppen ezért most bemutatjuk Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunkat.

November 13-ától fogva minden nap megosztunk egy rendkívüli felvételt Facebook oldalunkon, és persze mesélünk is egy kicsit róla.

A Fortepanra eddig felkerült közel százezer fényképből mindössze valamivel több, mint félszáz készült Szegeden, de ezeknek is csak egy része ismert széles körben. Ebből az ötszáz+ fényképből válogattuk ki a legütősebbeket, amelyek a legjobban reprezentálják a régi Szegedet, és sokoldalúan mesélik el, milyen is volt az élet akkoriban.

 

45.jpg
Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

 

1904-től egészen 1990-ig utazunk végig a város történetének legtömörebb időszakain.

 

Nyitókép: Bartók István / Fortepan

Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben

1

Vagy inkább fordítva, bár a lényeg ugyanaz: visszaugrunk a 60-as évekbe, benéznünk a Napsugár Bisztróba, majd iszunk egy jó feketét a Szőke Tiszán. Újabb szegedi felvételekkel bővült a Fortepan gyűjteménye, nézzük hát, mivel lettünk gazdagabbak!

Bauer Sándor fényképeiből harmadjára került fel válogatás Magyarország legkedveltebb fényképarchívumába, ezúttal 2300 felvétel, legtöbbjük életkép, vagy valamilyen vendéglátóipari létesítmény kívül vagy belül megörökítve. Bauer ugyanis utóbbival foglalkozott. Pályafutása nagy része alatt, 1957-től egészen a rendszerváltásig a Vendéglátás c. lapnak fotózott, és többször járt vidéken, így Szegeden is.

Ha pedig épp nem egy éttermet vagy szállodát fotózott (például Royal-t), akkor megmutatta, hogy a leghétköznapibb tárgyakat, mint egy Škoda Octavia kombit is le lehet úgy fényképezni, mintha az valami drágakő volna.

 

2
A Napsugár Bisztróban ekkoriban bizonyára nem sejtették, hogy ötven évvel később már ábécé lesz a helyén, de jó eséllyel a mai vásárlók zöme sem tudja, miféle hely volt egykor, ahol most a parizert mérik. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

4
A Szőke Tisza I. látképe a rakpartról. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a Szőke Tisza nem az, amelyik pár éve süllyedt el. A fényképen látható hajót már a 70-es évek végén szétbontották. A háttérben még látszanak Odessza paneljei az Alsó-kikötő sor téglablokkos épületei, melyeket ma már a fák lombjai teljesen elfednek. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

3
Felszolgálás a hajó fedélzetén. A Szőke Tisza I. a híd déli, a Szőke Tisza II. pedig az északi oldalán horgonyzott. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

Continue reading “Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben”