Itt az új oktatási törvény, ami komolyan betehet az alternatív iskoláknak

Itt az új oktatási törvény, ami komolyan betehet az alternatív iskoláknak

Ma szavazta meg a parlament azt a  köznevelési törvénymódosítást, melyet még Semjén Zsolt nyújtott be az országgyűlésnek június 11-én. Sokak félelme, hogy a törvény várhatóan ellehetetleníti a magántanulói státuszban, illetve alternatív oktatási rendszerben tanuló diákokat, most valóra is válhat.

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

Havi 60 ezres ösztöndíj jár a “polgári értékeket” valló, és terjesztő fiataloknak

Havi 60 ezres ösztöndíj járna azoknak az egyetemistáknak, akik a kormánypártot fényezik a közösségi médiában az önkormányzati választások előtt

Holnapig lehet jelentkezni arra a pályázatra, mely öt hónapon át havi 60 ezer forint ösztöndíjat szavatol azon fiataloknak, “akiket foglalkoztatnak a társadalmunkat érintő legfontosabb közéleti kérdések, problémák és azok lehetséges megoldásai.” Ezzel nincs is semmi baj, ám a 444 utána járt a felhívó szervezetnek és a pályázat érdekes feltételeinek.

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

Magyarországon a nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység, és egyáltalán nem csak szegény falvakban fordul elő. Van, aki vattát használ, de olyan is, aki erősebb napokon nem tud bemenni az egyetemi óráira, emellett folyamatosan retteg, hogy átázik és ezzel kikerül valamelyik közösségi oldalra. Egy hajléktalan nő bevásárlóközpontokból szerez WC papírt erre a célra. Számos fedél nélküli nő pedig a zsepigombócok és zoknik miatt kerül sürgősségire, olyan dolgok maradnak a hüvelyükben, akár hónapokig, amik miatt meddővé válnak. Egy budapesti tanárnő pedig arról beszélt, hogy náluk a hátrányos helyzetű diákok negyven százaléka az iskolán keresztül jut betéthez. Igaz, egyre több az adomány, azonban a menstruációs szegénység egy olyan probléma, ami továbbra is komplex megoldásra vár.

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

A nyugati országokba érkező menedékkérők egy része azért menekül el a hazájából, mert szexuális orientációja, melegsége miatt üldözik. Ők mindenhol jogosultak menekült státuszra, más kérdés, hogy a hatóságok időnként megalázó kérdésekkel és tesztekkel próbálják lemérni, tényleg melegek-e. Magyarországon javul a helyzet, személyiségteszteket már nem használnak, de a tranzitzónában börtönszerű körülmények közt kérdezik ki az embereket úgy, hogy könnyen még nagyobb bajba kerülhetnek. Vajon hogyan lehet dűlőre jutni anélkül, hogy megaláznák az illetőt? Erről tartott előadást a Helsinki Bizottság jogásza, amire Budaházy Györgyék is be akartak jutni.

Lázár: a kormány potenciált lát Szegedben

Lázár: a kormány potenciált lát Szegedben

A magyar-román kapcsolatokban egymásra vagyunk utalva, a kérdés az, hogyan tudjuk ezt kihasználni a versenyképesség fokozása érdekében – mondta Lázár János kormánybiztos, Csongrád megyei országgyűlési képviselő Debrecenben, a négy-négy – magyar-román – határ menti kereskedelmi és iparkamara között aláírt partnerségi megállapodás aláírása előtt szerdán.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

A kormány MTA (Magyar Tudományos Akadémia) elleni harca miatt egyre több kutató dönt úgy, hogy a kialakult helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását. A távozók között van Takács Károly szociológus is, aki kutatócsoportjával Svédországba költöztetett egy kétmillió eurós projektet.