Emberek, itt egy új hidat építünk Szegednek!

Fotórovatunk sorozatában, Az ember, aki mindenhol ott voltban folytatjuk Rigó Balázs szegedi kalandozásainak bemutatását. Balázs bácsi az 1970-es évek végén járta az átalakuló várost, és megörökítette annak változásait. Ott volt a lakótelepek, az új híd és a nagyáruház építésénél, de rengeteg régi ház bontását is lencsevégre kapta. A mai nap a Tiszához látogatunk, ahol 1976 és 1979 között épült fel Szeged második állandó hídja.

De ha belegondolunk, nem is második, hiszen 1944-ben két hídját is a folyóba bombázták Szegednek. Ha az ezek előtt épült fa-, ponton illetve hajóhidakat és a részben Szeged közigazgatási területére eső Móra Ferenc hidat nem számoljuk, akkor a mai Bertalan híd Szeged negyedikként megépült folyami átkelője.

Ez a cikk a Szeged régi fotói kezdeményezéssel együttműködésben született meg, melynek célja, hogy összegyűjtse a városról készült legizgalmasabb fényképeket, és azokat büszkén adja át az utókornak.

 

újszeged felé még áll a bertalan emlékmű
Építése olyan régen felmerült, hogy amikor a várost az 1879-es árvíz után újjáépítették, már akkor a körutakból szinte szinte hiányzott egy északi híd. A Római és a Temesvári közút között bár időközben felépült egy hatalmas obeliszk, más nem nagyon állt az átkelő útjában. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_2931
A munkálatok előkészítése már 1976-ban elkezdődött, de magát a hidat csak egy évvel később kezdték építeni. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3116
A hidat már a tervek készítésekor elnevezték Északinak, ami sokáig meg is maradt, és csak évtizedekkel később kapta meg Bertalan Lajos nevét. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3760
A híd kivitelére (szerkezetére és hosszára) összesen 6 tervet készített az UVATERV tervező vállalat. A tervek között szerepelt három a maihoz hasonló, a másik három azonban jócskán eltért, hiszen ezek függőhídként képzelték el az átkelőt. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3985
A kivitelezés költségvetése 627 millió forint volt, és méreteit tekintve ez lett Magyarország legnagyobb támaszközű acélszerkezetű gerinclemezes gerendahídja. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

 

IMG_4146
És bár az előző rekord túlzott körülményessége végett nem tűnik valami fényesnek, a szegedi Északi híd a budapesti Árpád híd után valóban Magyarország leghosszabb hídja lett. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_4194
Azóta azonban épült már jó pár híd, és bár a Tiszán még mindig rekorder, a jelenleg tervezett komáromi Duna-híddal együtt a Bertalan csak a nyolcadik leghosszabb az országban. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3846
A híd pillérjeinek cölöpjeit egy itthon először alkalmazott technológiával 40 méterrel a térszín alá fúrták le. A cölöpök összhossza 7678 folyóméter. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3848
A híd miatt nemcsak a Bertalan emlékművet kellett lerobbantani a töltésről, hanem – bár finomabb módszerekkel – de a Petőfitelepnél végállomásozó 2-es villamosvonalat is megszüntették 1977-ben. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3949
A híd elemeit A GANZ-MÁVAG hídüzemében készítették Budapesten és egy 100 tonnás úszódaru segítségével emelték őket a helyükre. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

 

IMG_3952
A híd főtartóegységeit egy borús, ködös napon emelték a helyükre, ezért ahol összeértek, 15 milliméteres hézag maradt. Az illesztés lezárására meg kellett várni, hogy napos idő legyen, és csak úgy sikerült úgymond összetolni az elemeket. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3981
A híd építésében mintegy 30 intézmény működött közre, a próbaterhelés a Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezetetek Tanszéke vezényelte. A híd forgalma 2000-ben már elérte a 25 ezer járművet naponta, és így akkor a vidék legjobban terheltje lett. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

 

IMG_3776
Balázs bácsi számtalan alkalommal járt az építkezésnél, és kísérte végig úgy, hogy közben a munkásokkal is kapcsolatot tartott, és őt még az épülő hídra is felengedték. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói