Elfüstölt biciklikről csináltak filmhíradót szegedi bringások. Igen, filmhíradót!

Lehet csak én vagyok nagyon fáradt, de többször felnevettem az alábbi videón, amit a Biciklin Szeged kezdeményezés résztvevői készítettek.

A lényeg, hogy állami meg talán önkormányzati kezdeményezésre hozták létre az egészet, és a célja a kerékpározás népszerűsítése a városban. Már korábban is láttam tőlük videót, de egy sem győzött meg annyira, hogy cikket is írjak róla. Ezidáig.

Kb. egy hete osztották meg a Közlekedési illemtan c. művet, amit minden szegedinek és/vagy bringásnak látnia kell, mert bár kevés hasznos infó rejtőzik benne (figyelembe véve, hogy autós szituációkat fordítottak át a biciklis életbe), mégis kifejezetten mókás. Ja, és azt mondtam már, hogy autós szituációkat fordítottak át a biciklis életbe? Ami nem hangzik valami jól, de itt mégis üt. Az meg csak pláne, hogy az egész úgy néz ki, mint egy 50-es évekbeli filmhíradó.

A videóban van fékcsikorgással faroló biciklis, csengő, ami dudahangot ad ki magából, műszaki hibával az út szélén füstölgő biciklis és hasonlók. A legjobb rész pedig 2:40-nél kezdődik, nem is spoilerezem el, tessék megnézni az egészet!

 

Continue reading “Elfüstölt biciklikről csináltak filmhíradót szegedi bringások. Igen, filmhíradót!”

Mik ezek a fura biciklis táblák a városban?

A magyar KRESZ-ben ismeretlen táblákat szereltek fel az Anna-kúton és a Nagykörút – Csongrádi sugárút kereszteződésében, amiken egy bicikliző figura és két szám szerepel. De mit jelent mindez?

A megfejtést az Szegedbicaj oldal írta meg: „Sok éve már, hogy az Eurovelo 11-es biciklis túraútvonal átszeli a várost, de most egyszer csak táblákat is kitettek, amik az útvonalat jelzik.”

De mi az az Eurovelo?

 

Egy bicikliút-hálózat, amely építését 1995-ben határozták el, és amely behálózza az egész EU-t. Magyarországon három útvonal halad át, a 6-os, a 11-es és a 13-as. Szegedet a 11-es érinti, ami az unió legészakibb pontját köti össze Athénnal, érintve Helsinkit, Varsót és Belgrádot is.

Szeged környékén azért észrevehetetlen az út, mert külön kerékpárútként még nem létezik, mindössze kijelölték, hogy hol vezet. Ha minden igaz, 2020-ig kiépül az egész, most 45 000 kilométer van kész a 70-ből.

Continue reading “Mik ezek a fura biciklis táblák a városban?”

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.

Az egyezmény továbbá azt is leszögezte, hogy az antant országok nem avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, illetve kijelöltek egy demarkációs vonalat, ami pont Szeged alatt húzódott. Papíron tehát a vonaltól az ország belseje felé fekvő területek védve voltak az ellenséges seregektől, egészen addig, amíg az egyezményben leírtakra fittyet hányva november 17-én

| a szerb hadsereg több, mint ezer katonájával megszállta Szőreget és Újszegedet.

Elfoglalták a postát, a vasútállomást, a községházat és a csendőrlaktanyát. Az épp a környéken áthaladó vonatokat, egy Temesvár-Budapest és egy Arad-Szeged szerelvényt a nyílt pályán megállították és ott őrizték őket. Somogyi Szilveszternek, Szeged akkori polgármesterének a szerbek azt mondták, csupán rendfenntartani jöttek. A következő napokban korlátozták a két hidat (a közúti hidat csak nappal lehetett használni), leállították az újszegedi villamosokat és közölték a helyi sajtóval, hogy nincs parancsuk Szeged elfoglalására.

 

Fotó: Délmagyarország 1918. november 20. / Hungaricana

 

Eleinte békésen teltek a napok. A szerb katonák és a magyar rendőrök közösen ügyeltek arra, hogy ne üsse fel baj a fejét. A lakosság türelmes volt, nem volt jele készülő lázadásnak. A következő esztendő telén aztán fordult a helyzet, a szerbek egyértelművé tették, hogy számukra nem ideiglenes a fennállás, hanem igényt tartanak Újszegedre.

| 1919. február 4-én megalapították Újszeged szerb községet.

Aznap hajnalban újszegediek sokasága költözött át Szegedre. A hídon át kocsin, szekéren vitték ingóságaikat. Az esemény délután négyig tartott, ekkor a szerbek lezárták a hidat.

 

A közúti híd. Fotó: Weinstock Ernő

 

Fotó: Délmagyarország 1919. február 1. / Hungaricana

Continue reading “A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet”

Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat

Átadták az év legszebb homlokzatainak járó elismerést, melyben társasház kategóriában az Árbóc utca és a Felső Tisza-part sarkán álló Parti Sétány Penthouse nyert.

A díjat kitaláló Baumit szerint ez az elismerés abban különböző, hogy méltó módon emeli ki a valódi minőséget az építész-tervező és a kivitelező munkájában egyaránt. Ezzel igazságos és szükséges egyensúlyba kerül a művészi-mérnöki teljesítmény a technológiai és a kézműves tudással, minőséggel, hiszen egyikük sem tud érvényesülni a másik nélkül.
A beérkezett műveket öttagú független, szakmai zsűri értékelte a következő kategóriákban.

  • Családi ház
  • Társasház
  • Középület
  • Energetikai felújítás
  • Műemlék

Az öt kategóriában kettő is Csongrád megyei, az Árbóc utcai társasházon túl, középület kategóriában az ópusztaszeri emlékpark gyógynövényháza is nyert, ami tényleg elég vagány.

 

A házat Török Csongor tervezte. Fotók: Google Maps

 

Az egyébként Török Csongor tervezte házat 65 másik társasház közül választotta a zsűri, érdemes megnézni a többit is, nagy lehetett a verseny.

Continue reading “Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat”

Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?

Abban, hogy Hajdú-Bihar megyével karöltve ebben a két megyében foglalkoztat csak több embert oktatási intézmény, mint bármely más foglalkoztató.

Erre az Index hívta fel a figyelmet a napokban, miszerint a legtöbb magyar megyében (és a fővárosban) kereskedelmi szolgáltató vállalatok vagy külföldi gyárak a legfőbb foglalkoztatók, ami elég sokat elárul az országról. Például

  • Pest megyében a Tesco,
  • Fejérben a Spar,
  • Tolnában Paks miatt a Magyar Villamossági Művek,
  • és Bácsban természetesen a Mercedes.

Plusz a foglalkoztatók mindössze negyede magyar tulajdonú, az összes többi külföldi, de a lényeg, hogy Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Egyetem, Csongrádban pedig a Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb munkaadó, előbbi 6339, utóbbi pedig 8770 fővel, ami elég menő. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív népességből

minden huszadik ember a megyében a szegedi egyetemen dolgozik.

 

Az Indexen megjelent térkép, amin még hibásan van feltüntetve a két megye. Fotó: Index

Continue reading “Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?”

Nézd élőben a szegedi stadion építését!

A nap királysága: nézd webkamerán keresztül, ahogy épül a Dorozsmai úton az új stadion.

Ami amúgy sem stadion, hanem ifjúsági sportcentrum, csak kísértetiesen hasonlít egy stadionra, de nem az. A lényeg, hogy a kivitelező budapesti Market Építő Zrt. úgy gondolta, felraknak pár webkamerát az építkezésen. Micsoda ötlet!

 

Fotó: Market Építő Zrt.

 

Fotó: Market Építő Zrt.

Continue reading “Nézd élőben a szegedi stadion építését!”