Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

Magyarországon a nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység, és egyáltalán nem csak szegény falvakban fordul elő. Van, aki vattát használ, de olyan is, aki erősebb napokon nem tud bemenni az egyetemi óráira, emellett folyamatosan retteg, hogy átázik és ezzel kikerül valamelyik közösségi oldalra. Egy hajléktalan nő bevásárlóközpontokból szerez WC papírt erre a célra. Számos fedél nélküli nő pedig a zsepigombócok és zoknik miatt kerül sürgősségire, olyan dolgok maradnak a hüvelyükben, akár hónapokig, amik miatt meddővé válnak. Egy budapesti tanárnő pedig arról beszélt, hogy náluk a hátrányos helyzetű diákok negyven százaléka az iskolán keresztül jut betéthez. Igaz, egyre több az adomány, azonban a menstruációs szegénység egy olyan probléma, ami továbbra is komplex megoldásra vár.

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

A nyugati országokba érkező menedékkérők egy része azért menekül el a hazájából, mert szexuális orientációja, melegsége miatt üldözik. Ők mindenhol jogosultak menekült státuszra, más kérdés, hogy a hatóságok időnként megalázó kérdésekkel és tesztekkel próbálják lemérni, tényleg melegek-e. Magyarországon javul a helyzet, személyiségteszteket már nem használnak, de a tranzitzónában börtönszerű körülmények közt kérdezik ki az embereket úgy, hogy könnyen még nagyobb bajba kerülhetnek. Vajon hogyan lehet dűlőre jutni anélkül, hogy megaláznák az illetőt? Erről tartott előadást a Helsinki Bizottság jogásza, amire Budaházy Györgyék is be akartak jutni.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

A kormány MTA (Magyar Tudományos Akadémia) elleni harca miatt egyre több kutató dönt úgy, hogy a kialakult helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását. A távozók között van Takács Károly szociológus is, aki kutatócsoportjával Svédországba költöztetett egy kétmillió eurós projektet.

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Olyan erősek az ártalomcsökkentéssel és a tűcserével szembeni előítéletek, hogy sokszor maguk a drogfogyasztók is megszólják őket. Miközben a gyorsan változó és kiszámíthatatlan hatású dizájner szerek elterjedésével az elmúlt években nagyban csökkent a tűcsere jelentősége: megjelent egy olyan droghasználó réteg, amelyik máshogyan szúrja magát, mint amire ezeket a programokat kitalálták, nekik másfajta segítségre van szükségük.