Csudibogár Club, ahol az autizmussal élő kamaszok találkoznak

Csudibogár Club, ahol az autizmussal élő kamaszok találkoznak

A Csudibogár Clubot egy édesanya hozta létre, hogy legyen egy hely, ahol az autizmussal élő fia és sorstársai barátokat találhatnak. Az autizmus spektrumzavaros fiúnak nem erőssége a barátkozás, a helyzetét az sem könnyíti meg, hogy magántanuló, hiszen nem találtak neki megfelelő helyet a normál iskolában. A kamaszok a kártyajátékok mellett művészetterápiás foglalkozással töltik a szombat délutánt, így mindenki megtalálhatja azt az önkifejezési formát, ami hozzá a legközelebb áll.

Hiába dicsekszik a kormány, szép lassan leépülnek az óvodák is

Hiába dicsekszik a kormány, szép lassan leépülnek az óvodák is

Törvénytelen helyzetbe kényszeríti az óvodapedagógus-hiány azokat az intézményeket, ahol nem tudják biztosítani, hogy az előírtak szerint két óvónő dolgozzon egy-egy csoporttal. Így sok gyerekkel az óvodában délután csak pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, akik ugyan kiválóan vigyáznak a gyerekekre, de fejlesztő munkát nem végeznek velük. Az egyedül maradó pedagógusra ráadásul óriási teher hárul, ha egyedül kell végeznie a hagyományosan párban ellátott feladatokat. Vannak intézmények, ahol a helyettesítéssel eltöltött túlórák nem számítanak túlórának. Szakmai szervezetek attól tartanak, a kialakult helyzetnek az lesz a vége, hogy legalizálják: délutánra legyen elég középfokú végzettségű szakember az óvodások mellé.

470-et adott, és csak egy kicsit fojtogatott

470-et adott, és csak egy kicsit fojtogatott

Bár Zürich belvárosából kitiltották a prostituáltakat, és új zónákat hoztak létre, mégis tovább virágzik az illegális prostitúció a kerületben. Ezeken a helyeken a nők továbbra is teljesen ki vannak szolgáltatva a klienseiknek és a bordélytulajdonosoknak, miközben folyamatosan büntetik őket a város rendőrei. A kézzelfogható változás csak annyi, hogy a futtatók láthatóan nincsenek jelen a környéken. Egy tanulmány arra keresi a választ, hogyan szorulnak illegális prostitúcióba a magyar nők egy nyugat-európai városban, ahol legális a prostitúció.

Jobb híján nyugtatóval tömik a drogfüggő tinédzsereket

Jobb híján nyugtatóval tömik a drogfüggő tinédzsereket

Az ellátórendszernek egyszerűen nincs válasza arra, hogy tizenévesek is drogoznak, sokszor egy-egy elhivatott szakemberen múlik, hogy kapnak-e szakszerű segítséget. Az iskolai prevenció hatástalan, pont azokat nem érik el vele, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Legtöbbször a tanárok és a gyermekotthonok nevelői is tudnak a drogproblémáról, mégsem tesznek semmit. Pedig egy kutatásból az derült ki, hogy a rossz szociális helyzetben lévő fiatalok sokkal gyorsabban jutnak el a napi szintű droghasználatig és válnak függővé, mint a felnőttek. Rehabilitációra csak kevesen jutnak el, ami jól mutatja az ellátórendszer súlyos hiányosságait.

Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól

Minél több szörnyűséget tudtam meg, annál jobban szorongtam a klímaváltozástól

Az elmúlt években a klímaváltozás mindennapjaink részévé vált: nem telik el nap apokaliptikus erdőtüzekről és olvadó gleccserekről szóló hírek nélkül, hatásait saját bőrünkön érezhetjük. A híradások és a kataklizma időpontját kijelölő jóslatok mellett kevesebb szó esik arról, hogy a közelgő klímakatasztrófa mentális problémákat is okozhat. A klímaszorongás egy nagyon is valós jelenség, és hasonlóan más típusú pszichés problémákhoz alvászavarokkal, gyomorgörccsel és pánikrohamokkal járhat. A nyugati országokban egyre több cikk és kutatás születik a témában, Magyarországon még kevésbé került előtérbe a klímaváltozás miatt érzett kóros félelem, pedig az első klímaszorongók már megjelentek a pszichológusok rendelőiben.

Inkább anyám, mint egy főbérlő

Inkább anyám, mint egy főbérlő

Különböző okai lehetnek annak, hogy valaki úgy dönt, felnőtt fejjel, 30 éves kora fölött visszaköltözik a szüleihez. Sokszor ez tűnik a leggazdaságosabb és legkényelmesebb megoldásnak, mert ha nem kell albérletet fizetni, akkor lehet saját lakásra spórolni, és az sem hátrány, ha minden nap meleg étellel várnak haza. A sokszor magányos, egyedül maradt szülők is örülnek, legtöbbjük ebben a korban már segítségre szorul. Ezek az emberek bár nem büszkék arra, hogy még mindig a szüleikkel élnek, legtöbbjük mégis jól elvan.

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak

Ferde szemmel néznek rájuk, ha az emberi jogokról tanítanak

Sok iskolában gyanúsnak számít, ha egy tanár az emberi jogokról akar beszélni a gyerekeknek. Pláne, ha ez azt jelenti, hogy romákról, melegekről vagy menekültekről tanítja őket. Ha még hozzátesszük, hogy erre civil szervezetek készítik fel, sokan máris Soros-tervet kiáltanak. Vannak tanárok, akik az elutasító közeg ellenére is hajlandóak önszorgalomból képezni magukat, és részt venni egy ilyen témájú tréningen. Mi viszi őket erre, és hogyan lehet bevinni ezeket a témákat az iskolába?

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Az elég lenne nekik, ha egy kést szúrna a hátamba?

Legutóbb egy budai gyilkosság hívta fel a közvélemény figyelmét a családon belüli erőszakra, amikor egy férfi élettársával és négy éves gyerekével végzett, majd öngyilkos lett. Nem egyedi eset, hogy a rendőrség nem nyújt időben segítséget a bántalmazott félnek. Egy tanulmányban arról számoltak be a bántalmazott nők, hogy sok minden függ attól, hol él az áldozat, és éppen melyik rendőr jár el az ügyében. Sokakat teljesen magára hagy a rendszer, a hatóságok gyakran hangoztatják, hogy a családon belüli erőszak magánügy, van, akit még a feljelentésről is lebeszélnek, az sem ritka, hogy fontos bizonyítékok tűnnek el. Ugyan a magyar jogrendbe átültették az Európai Áldozatvédelmi Irányelvet, de ezek a jogok sok esetben csak papíron léteznek.

Nem tudom megtenni az apámmal, hogy beadom egy otthonba

Nem tudom megtenni az apámmal, hogy beadom egy otthonba

Komoly dilemmát okoz a családoknak, hogyan oldják meg idős hozzátartozójuk ápolását. Nagy a nyomás rajtuk, hogy magukra vállalják a feladatot, mégha beleszakadnak is. Úgy éreznék, ha nem így tesznek, azzal cserbenhagynák szeretteiket. Pedig nem könnyű megbízható és megfelelően képzett ápolót találni, arról nem beszélve, hogy a 0-24 órás felügyelet több százezer forintba kerül havonta. Előállhat olyan élethelyzet, amikor elkerülhetetlen az intézményi elhelyezés: sokszor a lakás elrendezése vagy a földrajzi távolság miatt lehetetlen biztonságosan otthonában ápolni az idős rokont. Ilyenkor szembesülnek azzal, hogy években telhet, mire felszabadul egy férőhely valamelyik idősotthonban.

Már a buktatáshoz is fáradtak a tanárok

Már a buktatáshoz is fáradtak a tanárok

Ne örüljön, aki a bukási és évismétlési számok látványos csökkenése mögé a magyar oktatási rendszer problémáinak elpárolgását képzeli. Az általunk megkérdezett tanárok és intézményvezetők szerint szó sincs erről, csupán a buktatások körüli harcokba, és az ezzel járó plusz munkába fáradtak már bele az egyre lestrapáltabb tanárok. Esetleg a nehezebben tanítható, hátrányos helyzetű diákok közül mentenek meg egyre többeket az évismétléstől a jövőjükért aggódó pedagógusok. De hiába, a korai iskolaelhagyók száma a bukási statisztikák javulása ellenére nem csökken.

Hirdetés
Fogyatékosként párt keresni olyan, mint minden nap kitölteni a lottót

Fogyatékosként párt keresni olyan, mint minden nap kitölteni a lottót

A fogyatékossággal élő emberek sokszor csak visszautasítással találkoznak, amikor párt keresnek. Hiába próbálkoznak éveken át a társkeresőkön, és beszélgetnek jókat, amint kiderül a fogyatékosságuk, a másik fél szinte azonnal felszívódik. Még úgy is nehéz párt találni, ha az ember csak minimálisan mozgáskorlátozott, hát még ha intézetben él. Vannak olyan ép emberek, akik el sem tudják képzelni, hogy fogyatékos emberrel, mozgáskorlátozottal járjanak, pedig erre is van sikeres példa.

Jött Mészáros, és rögtön fideszes genyók lettünk

Jött Mészáros, és rögtön fideszes genyók lettünk

Maradtak olyan újságírók a kormánykézbe került médiában, akik nem értenek egyet az új politikai iránnyal, egzisztenciális okok miatt mégsem mondtak fel. Az ottragadt újságírók egy része politikailag semleges témákban keres menedéket, de némelyikük feszegetni próbálja a határokat. Tudatosan játszanak arra, hogy kirúgják őket, miközben tisztában vannak vele, hogy ha otthagyják a lapot, képtelenek lesznek elhelyezkedni a beszűkült médiapiacon. Akik végül mégis besokallnak, sokszor pályaelhagyásra kényszerülnek. Így váltak egykori szerkesztők és újságírók turisztikai üzletvezetővé vagy németországi kamionsofőrré.

Az autisták megkaphatják az otthongondozási díjat, a downosok továbbra sem

Az autisták megkaphatják az otthongondozási díjat, a downosok továbbra sem

Módosították a gyerekek otthongondozási díjának (gyod) feltételeit, így már az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják a bruttó 100 ezer forintos támogatást. Továbbra sem jár viszont számos Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegségekkel élő gyerek után. Újabb finomhangolásra lenne szükség, hogy azok, akik állandó felügyeletet igényelő gyereket nevelnek, biztosan megkaphassák a gyodot, és ne tagadhassák meg tőlük a támogatást, mondván, örüljenek, hogy nem “vak” vagy “béna” a gyerekük.

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek

Magyarországon a nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység, és egyáltalán nem csak szegény falvakban fordul elő. Van, aki vattát használ, de olyan is, aki erősebb napokon nem tud bemenni az egyetemi óráira, emellett folyamatosan retteg, hogy átázik és ezzel kikerül valamelyik közösségi oldalra. Egy hajléktalan nő bevásárlóközpontokból szerez WC papírt erre a célra. Számos fedél nélküli nő pedig a zsepigombócok és zoknik miatt kerül sürgősségire, olyan dolgok maradnak a hüvelyükben, akár hónapokig, amik miatt meddővé válnak. Egy budapesti tanárnő pedig arról beszélt, hogy náluk a hátrányos helyzetű diákok negyven százaléka az iskolán keresztül jut betéthez. Igaz, egyre több az adomány, azonban a menstruációs szegénység egy olyan probléma, ami továbbra is komplex megoldásra vár.

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

Megalázó kérdések és pszichológiai tesztek várják a meleg menekülteket

A nyugati országokba érkező menedékkérők egy része azért menekül el a hazájából, mert szexuális orientációja, melegsége miatt üldözik. Ők mindenhol jogosultak menekült státuszra, más kérdés, hogy a hatóságok időnként megalázó kérdésekkel és tesztekkel próbálják lemérni, tényleg melegek-e. Magyarországon javul a helyzet, személyiségteszteket már nem használnak, de a tranzitzónában börtönszerű körülmények közt kérdezik ki az embereket úgy, hogy könnyen még nagyobb bajba kerülhetnek. Vajon hogyan lehet dűlőre jutni anélkül, hogy megaláznák az illetőt? Erről tartott előadást a Helsinki Bizottság jogásza, amire Budaházy Györgyék is be akartak jutni.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

A kormány MTA (Magyar Tudományos Akadémia) elleni harca miatt egyre több kutató dönt úgy, hogy a kialakult helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását. A távozók között van Takács Károly szociológus is, aki kutatócsoportjával Svédországba költöztetett egy kétmillió eurós projektet.

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Ha Józsika túllőtte magát a sarkon, azért is mi leszünk a hibás

Olyan erősek az ártalomcsökkentéssel és a tűcserével szembeni előítéletek, hogy sokszor maguk a drogfogyasztók is megszólják őket. Miközben a gyorsan változó és kiszámíthatatlan hatású dizájner szerek elterjedésével az elmúlt években nagyban csökkent a tűcsere jelentősége: megjelent egy olyan droghasználó réteg, amelyik máshogyan szúrja magát, mint amire ezeket a programokat kitalálták, nekik másfajta segítségre van szükségük.