A rendőrség szerint nem ütközik a magyar joggal a külföldiek éheztetése a tranzitzónában

A Nemzeti Nyomozó Iroda jelezte Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, a magyar tranzitzónákban történő rendszeres éheztetésekkel kapcsolatos feljelentésére, hogy nem jogellenes az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása.

A Nemzeti Nyomozó Iroda azzal indokolta, hogy a tranzitzónában lévő személyek éheztetése nem jogellenes, mivel “nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna.” Tehát a jogszabály szerint a hatóságoknak nem kötelességük etetni a tranzitzóna lakóit. Ezzel a rendőrség vissza is dobta a képviselő feljelentését.

Hirdetés

A hatóság Szél Bernadettnek adott válaszában azt is megfogalmazta, hogy bár az Emberi Jogok Európai Bírósága eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ezek csak egyedi esetekre vonatkoznak, általánosságban nem kell mindenkinek ételt adniuk.

“Az EJEB által meghozott ideiglenes döntés ugyanakkor nem értelmezhető kiterjesztően, csak egyedi esetekre vonatkozik és ellenkező döntésig a hazai jogrendszer szerint kell eljárni.”

A rendőrség azt is kifogásolja, hogy a Szél által csatolt bírósági iratok a külföldiek nevét anonimizálják, így a sértettek jogi státusza nem derül ki belőlük. Hozzá teszik azt is, hogy mivel a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, az ott lévő emberek nem minősülnek fogvatartottnak, így az etetésük nem kötelezettség. Ha fogvatartottak lennének, akkor lenne muszáj őket etetni.

Ez azért kellemetlen, mert aki nem várja meg a menekültügyi eljárás végét, az nem csak Magyarországra, de később más európai országba sem jöhet be, mert elutasíthatják a menekültkérelmét azzal az indokkal, hogy Magyarországon nem várta ki a jogerős döntést. A 444 szerint 

az éheztetéssel pont arra játszanak a magyar hatóságok, hogy minél kevesebben próbáljanak nálunk az unió területére lépni, és aki mégis erre jön, lehetőleg az se várja ki az eljárás végét.

A rendőrség a feljelentés elutasításában azt is leírja, hogy a tranzitzónában tartózkodó külföldieknek arra természetesen van lehetőségük, hogy saját költségen vetessenek ételt a szociális munkásokkal, akik a rendeléstől számított egy napon belül már viszik is.

Szél, a feljelentés elutasítását követően a 444-nek így nyilatkozott:

“Kiderült, ebben az ügyben csak én nyomoztam, az általam átadott anyagokból egyszerűen tovább léphetett volna az NNI, de az ő munkájuk kimerült a jogászkodásban. Nem ez lenne a feladatuk. Itt most a magyar állam egyik hivatalos szerve is kimondta, hogy éheztetés zajlik a határon. Ez nagyon fontos mérföldkő, különösen, hogy a kormány eddig tagadta a dolgot. A rendőrségi határozat feketén-fehéren leírja, hogy az idegenrendészeti eljárás alatt állók a törvény szerint nem jogosultak élelmiszer-ellátásra, és csak akkor lépnek a hatóságok, ha a strasbourgi bíróság erre kötelezi őket — pontosan ezt mondták nekem az ott dolgozók a zónában. Ettől még azonban a sorozatban megküldött EJEB-határozatok nyomán a hatóságok számára is világossá kellene hogy váljon, hogy az éheztetés mint olyan jogilag is megengedhetetlen. Jogászokkal fogok dönteni a feljelentés további sorsáról.” (444)

Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP