Hirdetés

A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz

A 20. század elején két tekintélyes hajógyár létezett Magyarországon: az 1829-ben alakult Erste Donau-Damfschiffahrts-Gesellschaft óbudai hajógyára, valamint az 1911-ben létrejött Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Újpesten. Utóbbi sólyájáról ereszkedett a vízbe 1936. április 16-án a Szegednek elkeresztelt teherhajó is.

A 30-as években sorra készültek a Ganznál a tengerjáró hajók, ilyen volt például a Danube Shell III. olajszállító, vagy a Hunor, az Etele, és a Tisza csavaros áruszállítók. Ezek közé sorolható a Szeged is, aminek a városhoz való kötődése mindössze idáig tartott, hiszen

a Szeged sosem járt Szegeden,

de még a Tiszán sem, hiszen tengeri áruszállítóként üzemelt.

A Szeged nem épült kifejezetten nagy hajónak, még a közel két évtizeddel idősebb, lapátkerekes Szőke Tisza II is nagyobb volt nála. Teljes hossza 59,13, legnagyobb merülése pedig 2,55 méter volt. A hajót két, egyenként 180 lóerős Ganz-Jendrassik motor hajtotta, teljes gőzzel pedig sebessége elérte 9,2 csomót (nagyjából 17 km/h).

Az akkori szokásnak megfelelően csak a hajó parancsnoka – Földes Károly tengerészkapitány – volt állandó, a legénységet minden útra külön szerződtették. A legjobb fizetést természetesen a parancsnok vitte haza, utána következtek a gépészek, tisztek, szakácsok, majd a fűtők, matrózok, hajóinasok és kadétok.

Az évek során voltak érdekes fordulatok, például amikor a Szeged 1941-től egészen a második világháború végéig Isztambulban állomásozott, ahol valószínűleg diplomáciai találkozók helyszíneként szolgált.
1962-től raktárhajóként működött az Országos Gumiipari Vállalatnál a fővárosban, mielőtt 1988-ban szétbontották volna.

 

1.jpg
Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

2
Földbe ásott fagerendákkal tartották egy helyben az épülő hajót Újpesten. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

3
Ugyanaz a jelenet másik szemszögből. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

4
A vadonatúj, fényes hajócsavar. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

5
A gépház részlete. A két oldalt felül látható kör alakú berendezés a lefelé álló karokkal a gépjelző, amivel a kapitány a hídról jelzi a gépháznak, milyen sebességgel haladjanak tovább. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

6
Csövek, szűk járatok és hullámosított huzalszövetből készült folyosó. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan
Hirdetés

 

7
A hajóhíd, jobboldalt bőr fekhely, középen fakormány, mellette pedig a gépjelző. Felül van még óra és kürt is természetesen. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

9
Az elkészült hajó és legénysége. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

10
A Szeged még sólyán vízrebocsátása előtt. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

11
Öntöttvas lámpa, éjjeli szekrény, íróasztal és ventilátor, így nézett ki a Szeged parancsnoki kabinja. A hajón a legénység az orrban, a tisztek és a kapitány kabinjai pedig a tatban kaptak helyet. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

12
A függönyön és a szappantartón kívül talán csak a bojler a meglepőbb egy teherhajó fürdőszobájában. Egy tiszt fürdőszobája. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

13.jpg
A vízrebocsátás előtti utolsó pillanatok. A hajó oldalán lévő Szeged feliratot magyar zászló fedi, katonák állnak sorfalat, és még a média is jelen van: a távolban egy automobil áll Magyar Film Iroda felirattal a csomagtartóján, mellette pedig emelvényről filmezik az eseményt, melyet később a filmhíradóban nézhettek meg országszerte a magyarok. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

14.jpg
Megtörtént a hajó felavatása. A gyár fényképésze tökéletesen elkapta a pillanatot, amikor a hajó belecsobban a Duna vizébe. Ez a 30-as években még a mainál jóval komolyabb feladat volt. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan