A fideszes propaganda tökéletes tükörképe

Létezik egy hírportál, ahol címlapra kerülhet Karácsony Gergely profilképét-változtatása. Egy hírportál, ahol arról tartanak szavazást, hogy melyik a legmenőbb gyurcsányos GIF. Egy hírportál, ami kísértetiesen hajaz a kormánymédia legelvetemültebb orgánumaira, csak éppen más színűek a sakkbábuk. Ez az EzaLényeg.hu.

A régi szép időkben, amikor még egypártrendszer volt, egyfajta propaganda létezett. Ezek az idők elmúltak. Nemrég küldte be egy kolléga a szerkesztőségi Facebook-chatbe az EzaLényeg.hu nevű oldal egyik posztját, amiben azt az orbános fényképet tették ki, amiért a 168 Óra főszerkesztője menesztésre került. Orbán Viktor és családja a fotón, alatt a szöveg: „Nem félünk megmutatni: itt a kép, ami miatt még egy ellenzéki újságot tett tönkre Orbán”. A poszt tartozéka volt még egy #O1G is, ami rögtön identizálja a szájtot. Elkezdett érdekelni, hogy mégis ki rak ki ilyet a hírportálja közösségi felületére, úgyhogy szorgalmas görgetésbe fogtam. Nem fogom eljátszani a Nekünk nincs tévénk, nem tudom mi az a Való Világ-ot, azaz nem mondom, hogy sose hallottam még az Ez a Lényegről. Sőt, még azt is tudom, hogy van egy szegedi változata is, de itt tényleg megáll a tudásom, úgyhogy vessük bele magunkat, tudjuk meg, derítsük ki, hogy mi a lényeg!

 

Fidesz = szar, ellenzék = király

Kilencezer követő a Facebookon, az oldalt nagyjából egy éve hozták létre. Ajánlottként három népszerű balliberális politikus oldala szerepel (bár ez nem sokat jelent, a Szegedernél például hallottunk már olyat, Nemesi Pált javasolta a Facebook algoritmusa olvasóinknak). Első ránézésre valami DK-propagandának tűnik az oldal, de elég erősen nyomnak momentumos politikusokat, vagy éppen Karácsony Gergelyt is.

Az egész O1G-koalíció üdvözölve van itt.

Akárki is áll a dolog mögött, az biztos, hogy egy erősen szubjektív és elfogult portálról van szó. Rögtön az oldalon történő kereséskor a következő mondat fogad, ha nincs találat: „Vagy itt járt Mészáros Lőrinc és ellopta a hírt, vagy erről még nem írtunk”. A kormánypárti politikusokat rendre rossz színben tüntetik fel, a baloldaliakat pedig előszeretettel idézik, számolnak be sikereikről. Rögtön a második Facebook-posztjukként jött szembe egy rovat, aminek az a címe, hogy A hét vesztese. Nem fogják kitalálni, hogy milyen oldali közszereplő éppen a hét vesztese. Igen, fideszes, Vidnyánszky Attila az, aki „sértett óvodásként szétverte és bekebelezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, megfosztva azt minden autonómiájától”. Ennek a rovatnak van egy párja is A hét nyertese címmel, amit a cikk írásakor épp Juhász Péter vitt, amiért „hosszas viaskodás után megnyerte a pereket a Fidesz-propaganda ellen”. De vannak más gyöngyszemek is, úgymint poszt a zabáló Németh Szilárdról, vagy éppen Szijjártó Péter lecsicskázása. És még csak a nyolcadik posztnál járunk!

Utóbbi az Ez a csicska rovathoz tartozik, amihez hasonló rovat az Ez a típus, melyben – természetesen kormánypárti – politikusokról tudhatunk meg közérdekű információkat és hiteles érdekességeket. Úgymint: Áder János úgy néz, mint hal a szatyorban, vagy Kövér László azt hiszi, a bajusztól férfi lesz, vagy Németh Szilárd a disznóölésen a böllért is megeszi (ez utóbbi egyébként három nap eltéréssel kétszer is szerepelt, eltérő képpel). És még mindig nem jutottunk messzire, csak a tizenhatodik posztig. Nagyjából minden cikkre jut egy a fent említett gúnyolódásból. Néha vannak úgymond emlékeztető-posztok is, amikben a hét legolvasottabb cikkeit teszik fel újra, egy képre rakva ezeket. Ennek extrémebb változata, amikor posztoltak egy képet egy cikkről, ami 138 mérges fejecskés reakciót kapott. Ennyi:

 

Karácsony Gergely megváltoztatta a profilképét

Azt tehát már tudjuk, hogy előszeretettel posztolnak kormánypárti politikusokról, általában előnytelen fényképeken feltüntetve őket. Bár ez idehaza is előfordul olykor. Most nézzük meg a cikkeket, mégiscsak az adja egy hírportál velejét. Írnak általános dolgokról is, úgymint a koronavírus, vagy most például hogy Újbudára költözik az egyébként fantasztikus ARC-kiállítás, de alapvetően írásaikban is csak tovább fokozódik a kormánypárt ócsárolása és az ellenzék fényezése vonal. Gyakran szerepeltetnek ellenzéki pártoktól érkező közleményeket (szeptember elején például egyszer 25 óra alatt három DK- és egy Jobbik-közleményt engedtek ki), néha ráadásul az idézett párttól függetlenül is létező híreket adnak közre a párt szócsöveként. Szeptember 2-án az önkormányzati dolgozók sztrájkjáról írtak cikket DK: Elkezdődött az önkormányzati sztrájk a kormányzati megszorítások ellen címmel.

A legviccesebb persze mindig az, amikor Gyurcsány Ferenc pártjának olyan közleményeit jelentetik meg, mint hogy Orbánékat az sem izgatja, hogy rengeteg nyugdíjas havi hatvanezernél is kevesebből él. Mindezt úgy, mintha 2010. előtt, amikor még „Feri” regnált, jobban éltek volna. A szektásító véleménybuborék-generátor Ez a Lényeg azonban beszámol komoly társadalmi problémákról is, például hogy Rengetegen aggódnak a hazai nyilvánosság állapotáért. Hogy hányan? Hát rengetegen. Vitathatatlan semmitmondás.

Gyurcsány persze más cikkekben is szerepel, ha már egyszer sem lehetett a hét nyertese. A DK-elnök sokkal többet kapott ennél:

a Gyurcsány-gifsorozatot.

Én mondom, kevés olyan dolgot lát az ember az interneten, ami ennyire pusztító: egy cikk, amiben azon túlmenően, hogy rommá dicsérik a volt miniszterelnököt, bemutatásra kerül egy róla készült gifsorozat, majd szavazásban kérik ki az emberek véleményét arról, kinek melyik lett a kedvenc.

Ilyenekről van szó:

via GIPHY

 

via GIPHY

 

via GIPHY

Ezeknek címet is adtak egyébként. Az első a TIKK-TAKK, TIKK-TAKK! Egyszer lejár az a bizonyos Orbán-kormány óra!, a második a Ha-ha-ha… röhögött fel az elnök, amikor meglátta, milyen csúnyán lebukott a mi drágalátos Szijjártónk home office luxusyachtozgatás közben, a harmadik pedig az Egy gúnyos gratuláció az összes ostobasághoz, amit a mi uralizáló kormányunk az elmúlt 10 évben elkövetett nevet kapta. Tudhatjuk már, hogy

Gyurcsány Ferenc megszűnt emberként létezni, a képernyő túloldalára lépve mindannyiunk mémemként éli tovább életét.

Emlékszünk még arra az Origo-cikkre, amiben egyszerűen csak bemutatták, hogy Orbán Viktor új profilképet töltött fel? Így fogalmaztak benne: „Az új kép, amit a miniszterelnök választott, a korábbihoz képest mosolygósabb, vidámabb”. Az Ez a Lényeg Orbán Viktorja nem is lehetne más, mint a „zöld-baloldali főpolgármester”, aki szeptember 2-án került a sajtó (legalábbis az Ez a Lényeg) olvasói elé mindössze azért, mert új profilképet töltött fel, amin egy #FreeSZFE keretben látható. Közel félezer reakciót ért a cikk a portál Facebookján. A Karácsony Gergely-kultusz majdhogynem napi bontásban zajlik, a cikk írását megelőző héten például nem más, mint ő maga lehetett A hét nyertese is azon bátor tettével, hogy „egyértelmű szolidaritását fejezte ki a Belorusz ellenzéki tüntetők mellett”, amikor a Lánchidat piros színnel világíttatta ki. A hét nyertese rovat egyébként 14 hete megy, ebből 8 héten volt Karácsony a nyertes. Ennyire kicsi a választék?

 

Covid-19 a.k.a. Orbán Viktor

A portál vizuálisan sem gyenge. A valóságot mint tudjuk képi anyagokkal sokkal jobban lehet torzítani, és az embereket is befolyásolni, érzelmeket kiváltani belőlük. Arról már esett szó fentebb, hogy a kormánypárti politikusokat jellemzően előnytelen képekkel ábrázolják (az ellenzékieket pedig fordítva), de olykor egészen szürreális alkotások születnek meg cikkek illusztrációiként. Ezekből közlünk válogatást.

A magas minőségű, visszafogott:

A mérsékelt minőségű, kevéssé visszafogott:

A gyűlöletébresztő, I. variáció

A gyűlöletébresztő, II. variáció

A The Onion:

A vállaltan vállalhatatlan:

És ezek csak az elmúlt hetek termései voltak, azokból is egy szűkített válogatás.

 

Palota a Dohány utcában

A portál szegedi szegletéről nem sokat érdemes tudni. Ugyanazokat a cikkeket nyomják, mint a fő oldalon, csak néha becsúszik egy-egy gyorsan kopizható helyi közlemény is. A cikk írását megelőző négy napban például mindössze egy szegedi hír jelent meg. Van egy 110 követővel rendelkező szegedi Facebook-oldaluk is, de általában a legtöbb posztra nem érkezik reakció.

Inkább érdekesebb, hogy ki áll az Ez a lényeg mögött. Az induláskor a Média1 írt cikket a portálról, amiben megerősítik, amit én is láttam a cégadatok között nézelődve: a tulajdonos Oraculum 2020 Kft. (mely egy gyönyörű Dohány utcai palotába van bejegyezve) egy bizonyos Páva Zoltáné, akinek neve ismerősen csenghet. Korábban az MSZP színeiben polgármesterkedett a baranyai Komlón, és országgyűlési képviselő is volt sokáig. Még korábban pedig, 1976. és 1989. között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaként politizált. Nem ő azonban a tulaj, hanem egy három évtizeddel korábban született Páva Zoltán, legalábbis a cégadatok szerint. Az MSZP-s, ex-MSZMP-s, 1949-ben világra jött Páva Zoltánnak – aki egyébként rendszeresen osztja meg az Ez a Lényeg cikkeit Facebookján – pont van egy szintén Páva Zoltán nevű gyermeke, aki 1979-ben született meg.

Budapest, Dohány utca 16-18. Fotó: Google Maps

És ha már cikkek: a megjelent anyagok egy része név nélkül megy ki (a név helyén a Hírszerkesztő szóval), de nagyobb arányban vannak a névvel ellátottak. A Média1 tavalyi cikkében még arról írt, hogy a cikkek név nélkül kerülnek az oldalra, ezen azóta változtattak.

A portálon kizárólag automatikus Google AdSense-hirdetések futnak (legalábbis nálunk csak ezek jöttek be), ami köztudottan kevés egy szerkesztőség fenntartásához, így gyanítható, hogy máshonnan szereznek forrást. Erre utal az is, hogy 2019 márciusa óta bődületesen sok pénzt költöttek el a Facebookon hirdetésekre. A bárki által látható Facebook Ad Library adatai szerint

tavaly tavasz óta 56 és fél millió forintot fizettek ki a Facebooknak reklámokra.

És ez csak az az összeg, amit olyan cikkek boostolására költöttek el, amelyek témája politikai volt. Bár mivel az oldal nagyon kevés más témáról ír, a teljes összeg sem állhat messze ettől.

Ne higgyük tehát azt, hogy propagandaoldalak kizárólag a kormány csecsén lógva létezhetnek. Az Ez a Lényeg ékes példája annak, amikor az ellenzék üzemelteti a véresszájú, mindennemű objektivitást és sajtóetikai alapokat felrúgó pártmédiát.

 

Nyitókép: Magyar Rendőr / Fortepan