Ismét jár a villamos Újszegedre!

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.

A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1917-es szerb megszállása óta akadozott.

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.

Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.

Continue reading “Ismét jár a villamos Újszegedre!”

A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát

 

1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.

Elődjeként már 1883-tól állt egy híd ugyanazon a helyen, ahol hetven éve a mai elkészült. Ez a híd 1944-ben két részben semmisült meg: előbb szeptember 3-án egy légitámadás során kapott találatot, majd október 9-én a visszavonuló náci csapatok robbantották fel. Míg Budapesten 1946 januárjáig felépült egy ideiglenes híd, a Kossuth, addig a szegedi új hídra több, mint négy évet kellett várni. 1944. és 1948. között pontonhídon közlekedtek az emberek Újszeged és a város többi része között. Még jobban szemlélteti talán az újjáépítés lassan haladását, hogy

| a felrobbantott híd maradványai másfél éven át roskadoztak a folyóban,

mire 1946. tavaszán megkezdődött a roncsok eltakarítása. Az új hidat csak egy évvel később kezdték építeni, a híd felszerkezete a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban készült. A többi részt (amelyek Újszegeden, nem a Tisza, hanem az ártér felett húzódnak) a szintén megsemmisített berettyóújfalui, szeghalmi, ráckevei és marcaltői hidak maradványaiból eszkábálták össze helyben.

A híd összeszereléséhez kellett egy úszódaru is, ami a Tiszán nem volt, ezért Budapestről úsztatták le Szerbián keresztül az Ady Endrét.

 

Az Ady Endre úszódaru 1951-ben Budapesten. A daru 1946-ban épült az újpesti hajógyárban és a mai napig üzemel. Fotó: UVATERV / Fortepan

 

Időközben – pontosabban még 1944-ben – épült egy ideiglenes fahíd a szintén lerombolt vasúti hídtól délre, attól pár tíz méterre, ahol közösen folyt a gyalogos és autós forgalom. Az ideiglenes híd viszonylag jól bírta egy ideig, azonban 1946 decemberére le kellett zárni. Ezt követően megnehezült a város két része közti közlekedés: létezett ugyan egy másik ponton híd is a Belvároshoz közelebb, de azon nehézkes volt autóval közlekedni, és a teherbírása sem volt a kiemelkedően nagy. Aki autóval akart biztonságosan átkelni a Tiszán, az vagy kompot használt, vagy ha rendes hídon akart menni, számolnia kellett azzal, hogy

| 86 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni Újszegedről a Belvárosba.

1948. október 15-ére aztán elkészült a hídszerkezet, a próbaterhelést november 18-án tartották meg.

 

Pillanatkép a híd próbaterheléséről. A híd közepén egy vágányon ugyan, de továbbra is járt az 5-ös villamos.

Continue reading “A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát”

Újabb menő ház épül, most a Nagykörúton

Elég jól kinéző most épülő házra lettem figyelmes nemrég, ami a Brüsszeli körút egyik foghíjtelkét fogja betömni. A házat az Okos Otthont Építő Kft. csinálja, és viszonylag barátságos áron lehet lakást találni benne, főleg ha azt nézzük, hogy a város jelenleg árult legdrágább lakása több, mint hétszeresébe kerül.

A fenét kerül 59 millióba egy penthouse a Püspök utcában

A ház öt szintes lesz (a földszinten üzletekkel, felette pedig három hagyományos és egy tetőtéri emelet), 12 lakás épül benne panorámalifttel. Minden lakást lehet majd irányítani okostelefonról: akárhol van a tulaj a világon, tudja állítani a hűtés-fűtést, árnyékolást, világítást, sőt, még a kaputelefont is kezelheti. Plusz opcióként még elektromosautó-töltőt is szerelnek fel a parkolóban.

 


Így nézett ki a ház júniusban.

 

A ház külsőre is elég mutatósnak ígérkezik: a homlokzata nem egy szilárd falfelület, hanem lényegében földszinttől padlásig csak erkélyek lesznek, üveglapokkal díszítve (és védve). Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fest majd, ha elkészült.

 

Fotó: Okos Otthont Építő Kft.

Continue reading “Újabb menő ház épül, most a Nagykörúton”

Elfüstölt biciklikről csináltak filmhíradót szegedi bringások. Igen, filmhíradót!

Lehet csak én vagyok nagyon fáradt, de többször felnevettem az alábbi videón, amit a Biciklin Szeged kezdeményezés résztvevői készítettek.

A lényeg, hogy állami meg talán önkormányzati kezdeményezésre hozták létre az egészet, és a célja a kerékpározás népszerűsítése a városban. Már korábban is láttam tőlük videót, de egy sem győzött meg annyira, hogy cikket is írjak róla. Ezidáig.

Kb. egy hete osztották meg a Közlekedési illemtan c. művet, amit minden szegedinek és/vagy bringásnak látnia kell, mert bár kevés hasznos infó rejtőzik benne (figyelembe véve, hogy autós szituációkat fordítottak át a biciklis életbe), mégis kifejezetten mókás. Ja, és azt mondtam már, hogy autós szituációkat fordítottak át a biciklis életbe? Ami nem hangzik valami jól, de itt mégis üt. Az meg csak pláne, hogy az egész úgy néz ki, mint egy 50-es évekbeli filmhíradó.

A videóban van fékcsikorgással faroló biciklis, csengő, ami dudahangot ad ki magából, műszaki hibával az út szélén füstölgő biciklis és hasonlók. A legjobb rész pedig 2:40-nél kezdődik, nem is spoilerezem el, tessék megnézni az egészet!

 

Continue reading “Elfüstölt biciklikről csináltak filmhíradót szegedi bringások. Igen, filmhíradót!”

Mik ezek a fura biciklis táblák a városban?

A magyar KRESZ-ben ismeretlen táblákat szereltek fel az Anna-kúton és a Nagykörút – Csongrádi sugárút kereszteződésében, amiken egy bicikliző figura és két szám szerepel. De mit jelent mindez?

A megfejtést az Szegedbicaj oldal írta meg: „Sok éve már, hogy az Eurovelo 11-es biciklis túraútvonal átszeli a várost, de most egyszer csak táblákat is kitettek, amik az útvonalat jelzik.”

De mi az az Eurovelo?

 

Egy bicikliút-hálózat, amely építését 1995-ben határozták el, és amely behálózza az egész EU-t. Magyarországon három útvonal halad át, a 6-os, a 11-es és a 13-as. Szegedet a 11-es érinti, ami az unió legészakibb pontját köti össze Athénnal, érintve Helsinkit, Varsót és Belgrádot is.

Szeged környékén azért észrevehetetlen az út, mert külön kerékpárútként még nem létezik, mindössze kijelölték, hogy hol vezet. Ha minden igaz, 2020-ig kiépül az egész, most 45 000 kilométer van kész a 70-ből.

Continue reading “Mik ezek a fura biciklis táblák a városban?”

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.

Az egyezmény továbbá azt is leszögezte, hogy az antant országok nem avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, illetve kijelöltek egy demarkációs vonalat, ami pont Szeged alatt húzódott. Papíron tehát a vonaltól az ország belseje felé fekvő területek védve voltak az ellenséges seregektől, egészen addig, amíg az egyezményben leírtakra fittyet hányva november 17-én

| a szerb hadsereg több, mint ezer katonájával megszállta Szőreget és Újszegedet.

Elfoglalták a postát, a vasútállomást, a községházat és a csendőrlaktanyát. Az épp a környéken áthaladó vonatokat, egy Temesvár-Budapest és egy Arad-Szeged szerelvényt a nyílt pályán megállították és ott őrizték őket. Somogyi Szilveszternek, Szeged akkori polgármesterének a szerbek azt mondták, csupán rendfenntartani jöttek. A következő napokban korlátozták a két hidat (a közúti hidat csak nappal lehetett használni), leállították az újszegedi villamosokat és közölték a helyi sajtóval, hogy nincs parancsuk Szeged elfoglalására.

 

Fotó: Délmagyarország 1918. november 20. / Hungaricana

 

Eleinte békésen teltek a napok. A szerb katonák és a magyar rendőrök közösen ügyeltek arra, hogy ne üsse fel baj a fejét. A lakosság türelmes volt, nem volt jele készülő lázadásnak. A következő esztendő telén aztán fordult a helyzet, a szerbek egyértelművé tették, hogy számukra nem ideiglenes a fennállás, hanem igényt tartanak Újszegedre.

| 1919. február 4-én megalapították Újszeged szerb községet.

Aznap hajnalban újszegediek sokasága költözött át Szegedre. A hídon át kocsin, szekéren vitték ingóságaikat. Az esemény délután négyig tartott, ekkor a szerbek lezárták a hidat.

 

A közúti híd. Fotó: Weinstock Ernő

 

Fotó: Délmagyarország 1919. február 1. / Hungaricana

Continue reading “A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet”

Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat

Átadták az év legszebb homlokzatainak járó elismerést, melyben társasház kategóriában az Árbóc utca és a Felső Tisza-part sarkán álló Parti Sétány Penthouse nyert.

A díjat kitaláló Baumit szerint ez az elismerés abban különböző, hogy méltó módon emeli ki a valódi minőséget az építész-tervező és a kivitelező munkájában egyaránt. Ezzel igazságos és szükséges egyensúlyba kerül a művészi-mérnöki teljesítmény a technológiai és a kézműves tudással, minőséggel, hiszen egyikük sem tud érvényesülni a másik nélkül.
A beérkezett műveket öttagú független, szakmai zsűri értékelte a következő kategóriákban.

  • Családi ház
  • Társasház
  • Középület
  • Energetikai felújítás
  • Műemlék

Az öt kategóriában kettő is Csongrád megyei, az Árbóc utcai társasházon túl, középület kategóriában az ópusztaszeri emlékpark gyógynövényháza is nyert, ami tényleg elég vagány.

 

A házat Török Csongor tervezte. Fotók: Google Maps

 

Az egyébként Török Csongor tervezte házat 65 másik társasház közül választotta a zsűri, érdemes megnézni a többit is, nagy lehetett a verseny.

Continue reading “Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat”

Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?

Abban, hogy Hajdú-Bihar megyével karöltve ebben a két megyében foglalkoztat csak több embert oktatási intézmény, mint bármely más foglalkoztató.

Erre az Index hívta fel a figyelmet a napokban, miszerint a legtöbb magyar megyében (és a fővárosban) kereskedelmi szolgáltató vállalatok vagy külföldi gyárak a legfőbb foglalkoztatók, ami elég sokat elárul az országról. Például

  • Pest megyében a Tesco,
  • Fejérben a Spar,
  • Tolnában Paks miatt a Magyar Villamossági Művek,
  • és Bácsban természetesen a Mercedes.

Plusz a foglalkoztatók mindössze negyede magyar tulajdonú, az összes többi külföldi, de a lényeg, hogy Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Egyetem, Csongrádban pedig a Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb munkaadó, előbbi 6339, utóbbi pedig 8770 fővel, ami elég menő. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív népességből

minden huszadik ember a megyében a szegedi egyetemen dolgozik.

 

Az Indexen megjelent térkép, amin még hibásan van feltüntetve a két megye. Fotó: Index

Continue reading “Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?”

Nézd élőben a szegedi stadion építését!

A nap királysága: nézd webkamerán keresztül, ahogy épül a Dorozsmai úton az új stadion.

Ami amúgy sem stadion, hanem ifjúsági sportcentrum, csak kísértetiesen hasonlít egy stadionra, de nem az. A lényeg, hogy a kivitelező budapesti Market Építő Zrt. úgy gondolta, felraknak pár webkamerát az építkezésen. Micsoda ötlet!

 

Fotó: Market Építő Zrt.

 

Fotó: Market Építő Zrt.

Continue reading “Nézd élőben a szegedi stadion építését!”

Idei képekkel bővült a Google Utcakép

Szegeden először 2011 végén járt a Google autó, ami lefényképezi a városok utcáit és azokat mindenki számára elérhetővé is teszi. Most újra eljött hozzánk.

Járt már azóta itt párszor – 2012 májusában, 2013 júniusában és 2014 májusában is – de azóta nem nagyon volt az országban. Júniusban azonban több magyar városban is feltűnt az autó és megörökítette a településeken végbement változásokat. Ezeket a régiókat érintette:

  • Észak-Magyarország – Miskolc
  • Észak-Alföld – Debrecen
  • Dél-Alföld – Szeged
  • Közép-Magyarország – Budapest
  • Közép-Dunántúl – Székesfehérvár
  • Nyugat-Dunántúl – Győr
  • Dél-Dunántúl – Pécs

Az nem világos, hogy az autó egész Szegedet bejárta-e, hiszen több helyen még 2012-14-es felvételek a legújabbak, de a város fontosabb részei, a körtöltésen belüli legtöbb utca már frissítve lett. Úgyhogy most nézzünk pár képet összehasonlításként, mi változott az elmúlt négy évben a Google szemeivel látva.

 

Lebontották a kábelgyárat és épül a Cédrus Liget

 

 

Végre kilátszik a gazból az Új zsinagóga

 

 

Új külsőben a Megyeháza

 

Continue reading “Idei képekkel bővült a Google Utcakép”